A szerző

 

Üzenet a jövőbe

facebook

Friss topikok

Címkék

Archívum

Feedek

Rovásírás - Nincs jó-jobb, rossz-rosszabb

2011.09.16. 03:04 :: kekkapszula

 „miközben egyre több önkormányzat kezdeményezi, hogy legyen a településük határában rovásírásos helységnévtábla, addig egyes szélső liberális médiaguruk számon kérik a hatóságokon a növekvő népszerűségnek örvendő rovástábla-állítás engedélyezését. Szerintük ugyanis, a több ezer éves magyar kultúrkincs legújabb kori honfoglalása semmi másra nem jó, minthogy a nap huszonnégy órájában a Jobbikot reklámozza”

                                                                       Szegedi Csanád

Hála Istennek – gondoltam – végre leszállhat a karvaly média a halászteleki bolgárokról, akik unos-untalan csak bolgárkodnak, és nem veszik észre, hogy tele van a normális emberek zsákja a bolgárkodásukkal. Ugyanis Halásztelek település neve cirill betűkkel is ott áll az út mentén, a hivatalos latin betűs alatt (felett?). Mellesleg, fellégezhetnek a svábkodó budaörsiek is, bár én személy szerint nagyon bírom, mikor egy nyelv bevállal egy ilyesforma bájos elhallást, mint a Wudersch.

Szegedi - nem, nem szegedi, hanem miskolci, az előbbi a családneve - szerint az embereknek, így például neki, joga van úgy írni, ahogy neki tetszik (és tud), márpedig a rovásírás ilyen.

Ezt, többek között Bolgár György – nem, nem halászteleki, sőt egyáltalán nem is bolgár – igencsak nehezményezi.

Most jönnek a miértek.

Miért írnak rovást Szegedi és társai? - pardon, még nem kriminalizálnék.  Én két választ hallok, illetve olvasok: az egyik az elkövetőé: túl azon, hogy „csak”, (szerintem már ennyi is elég lenne) tesz még említést hagyományőrzésről, egy érétkes nyelvi emlék megőrzésének szándékáról, a magyarsághoz tartozás tudatának ápolásáról, és nyílván egy ilyen irányú öntudat ébresztéséről. Ez az egyik válasz.

Bolgár ezzel szemben politikainak, demagógnak, önös – azaz Jobbik – érdekűnek, tehát magyarkodásnak aposztrofálja az igyekezetet, hogy minél több ilyen helységnév tábla jelenjen meg az utak mentén. Vajon miért vélekedik így?

Nádasdy Ádámtól tudom, hogy a nyelv célja semmi más, mint a kommunikáció. Nincs jó-jobb, rossz-rosszabb, ha eléri célját, akkor teljesíti a nyelv a feladatát. Elképesztő példákat hoz, milyen szinten érzi ő még sikeresnek (tehát jónak) a nyelvet, durva nyelvtani hibákat, ragalakok összekeverését, igekötők, igemódok kutyulását tartja tökéletesnek. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/68.html)

Ily módon ez is csak kommunikáció. Nem jó, nem rossz. Persze, lehet, hogy ez már nyelvhasználat, nem maga a nyelv, Nádasdy véleménye a rovásírásról: „a rovásírás nem ősi magyar írásmód, ezt elődeink éppen úgy átvették, mint a latin betűs ábécét. - A magyaroknak nem volt ősi írása: a rovásírást az ótörök törzsekkel való érintkezés során „kölcsönözték", éppúgy, mint a mai magyar szókincs egy számottevő részét is” http://mta.hu/nyelv_irod_hirek/felfedezhetjuk-a-bennunk-elo-nyelvet-127237/

Tán már hallottam is Bolgártól, hogy ezzel érvelt, valószínűleg ezt ő is így tudja, a konkrét esetet mégis inkább ideológiailag támadja: csak néhány ezer ember ismeri, nem alkalmas a nemzeti feltámadás szellemének hordozására, a hivatalos nyelv a magyar, nem használunk cirill betűket sem, stb… Nem tudom, mit tart alkalmasnak Bolgár György a magyarság szellemének hordozására, ezt nem árulta el. Azt nehezményezi, hogy megengedik (tehát nem tiltják) a rovásírást. Nem tanulta el Nádasdytól, hogy törvénnyel előírni, vagy tiltani nyelvi elemek használatát, nem „tudományos” manapság. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/nyelvtorveny.html

Bolgár álnaiv, áletikus. Egyértelmű, hogy neki is vannak aktuális ideológia, politikai céljai, csak a saját módszereit helyesnek tartja, Szegediét pedig nem, ezért ostorozza így a rovásírást. Különben legalább említenie kéne a bevezetőmben írt bolgárokat.

Pont úgy ahogy Nádasdy szerint nincs baj a nákozással, az nem rossz, az nem ciki, csak az, ha valaki Kierkegaard-ot kjerkegór-nak mondja. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/91.2_Pontossag.pdf

 

Értékesnek, megőrzendőnek tartom, de nem érdekel a rovásírás, sajnos - nem sajnos, így van. Ezzel együtt értem Szegedit, hogy miért csinálja. Szigorúan logikailag: ha nem értenék vele egyet, akkor is megérteném az okát. Mert vállalja erkölcsileg, etikailag.

Bolgárékat viszont nem értem, sem erkölcsileg, sem etikailag…

Tényleg furcsa, velem lehet a baj.

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kekkapszula.blog.hu/api/trackback/id/tr43230907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szempontpuska 2011.10.04. 18:08:00

Nem állítanak rovásírásos helységnévtáblát Nagykőrös határában, mivel a fideszes többségű képviselő-testület elutasította az ötletet - számol be a baon.hu.

A táblák kihelyezéséhez Dénes Dénes jobbikos települési képviselő kérte a legutóbbi ülésen a testület hozzájárulását.

Válaszul Körtvélyesi Attila alpolgármester átadott Dénes Dénesnek három rovással írt szavakat tartalmazó papírlapot és felkérte, hogy mutassa fel, melyikre jegyezték Nagykőrös nevét

A képviselőnek nem sikerült kiválasztania a megfelelőt. "Ha ön sem tudja elolvasni, akkor kinek állítjuk?"
hvg.hu/itthon/20111004_jobbik_nagykoros_rovasiras
süti beállítások módosítása